Idén végre sikerült résztvenni ezen a versenyen. Szombaton érkeztünk Pozsonyba, elkísért a család is.  Beneveztem majd egy félórát gurultam a töltésen lévő kerékpárúton. 

Vasárnap az óraállítás miatt korán volt a rajt, szerencsére a szállásról gyalog oda tudtam menni a helyszínre. Lehült a levegő 6-7 fok volt, nagyon picit csepegett is az eső de szerencsére megúsztuk. Így nem panaszkodhatunk az időre, elég téliesre sikerült de legalább nem izzadtunk nagyon.

Bemelegítés gyanánt egy órát gurulgattam, szép lassan gyűltek a korisok. 223 férfi és 77 hölgy teljesítette végül a távot, elég szép szám így március vége fele.

Tíz perccel indultunk a futók előtt (maraton, félmaraton, váltó), kicsit tartottam, hogy hátbavág egy afrikai... De nem sikerült nekik. Rögtön éles rajttal kezdtünk, érdekes mutatvány volt 25-el átlépkedni a villamossíneket. Elgurultunk a híd alatt majd fel kellett mászni rá, másik oldalon lezúgni és következett a végeláthatatlan egyenes szakasz a bevezető úton. Az aszfalt minősége kritikán aluli volt, rengeteg helyen fel volt gyűrődve, folt hátán folt. Párszor majdnem el is estem, illetve egyszer az előttem lévő is nagyon elvesztette az egyensúlyát, szerencsére megúsztuk a tömegbalesetet.

Az élmezőny hamar elhúzott, én a mezőny utolsó harmadában küzdöttem. Próbáltam tapadni mindenkire de egy felüljáróról lefele leszakadtam, innen pár km-t egyedül mentem. Itt nagyon utáltam az egészet. Sajnos a derekam felmondta a szolgálatot, így se rogyasztani, se lehajolni nem tudtam. Féltáv körül utolért egy nagydarab srác, beálltam mögé. Innen ki sem jöttem a vége előtti második Duna-hídig. Közben utolértünk egy lányt, hármasban mentünk, a srác jól tűrte, hogy mi nem akartunk vezetni. 

De elfáradhatott szegény, mert a hídra még nálam is lassabban indult neki. Tudom, hogy bunkóság de jól otthagytam őket és a végéig sprinteltem ahogy tudtam. A híd utáni balkanyar már tetszett, párszáz méter és ott volt a cél. Nagyon jó érzés volt beérni, rendesen fájt a derekam, a cipő feldörzsölte  a bokámat, nem voltam jó passzban. A célnál volt egy buszmegálló, ott csücsültem vagy negyed órát. Meglepődve vettem tudomásul, hogy nem lettem majdnem utolsó, jó sokan jöttek még.

17 km-re 49 perc 26 mp lett az időm, telefonom szerint majd 21-es átlag. Kb. erre számítottam, hosszútávú terv a 25-ös átlag elérése. 

Itt megtekinthető a track: http://maps.google.com/maps/ms?msa=0&msid=203856685576851120622.00049fb3b6cf9fbb88c07

Eredmények: http://www.vos-tpk.sk/2011/csob2011_inline.pdf A férfiak között 161. lettem 223 teljesítőből. Van hova fejlődni... Bár két éve Poprádon hátulról lettem asszem negyedik.

A Bont kori nagyon jó lenne, élvezet benne korizni csak sajnos egyelőre szétdörzsöli a bokáimat.